megyünk

Szóval megyünk mindig a fenyő illatú úton egyre többször felragyogva Én Te és Ő és jönnek mások is és meg fogják érteni a fenyő illatát. A szeretet az igaz mindig és mindenhol.Legyél te bármi vagy bárki csak az a szeretet számít amit a fenyő illatában adsz.Mindig és mindenütt ott leszünk a fenyő illatában.Nemcsak egy perc, óra vagy év....Késő sötét éjjel pedig fényekké válunk egymásért. Fenyő illatú fényként ragyogva mutatjuk az utat minden fénynek csendesen. A szeretet maga a pihenés. A lélek pihen, ha a szív szünetelteti a ritmusát, ha a tüdő megszünteti a mozgását a szeretet akkor is létezik a fenyőillatban csendesen mindig....

széken a lepkék

Emlékszem az összes ígéretre amik beszennyezett lepkeként ülnek a széken.Kaptam a szenvedélyes ígéreteket a boldogságra. Elhangoztak a szavak "örökké" "szeretlek" "soha" és "mindig". Halott hazug szavak a sárga lámpafényben, szárny égett pillangóként repkednek. Meggyalázta őket a szerelem. A szerelmet karon fogta a Szeretet. A Te szereteted besétált az életembe és most ülnek a széken az égett lepkék.
Benned hiszek, hogy semmi szárnyam nem fogod megégetni.Mert a szerelem olyan nagy tűz aminek lángja túl forró, túl erős és túl birtokló.
A Te szereted az egyetlen ami alázattal térdelt mellém a sárba. Te térdelsz mellettem Kedves. És a szárnyunk összeérve remeg.Túllépek minden elhalt szerelmem sírján. A szárnyam ragyog. Minden szivárvány színében. Nézd meg a szívem! A szívem tiszta és szűz újra.
Minden égett szárnyú lepkét arra kérek fürödjön újra a szívemben és repüljön el a magas csillagokig.
Nincs bűn már és nincs tovább fájdalom mert a szeretet megérkezett.
Azt gondolom ha én is egy lepke vagyok, lángoló szárnyú lepke akkor repülnék égve. Engedem, hogy lássad minden fényem színem és ha a székedre esnék elszenesedve azt gondolnám utoljára: jártam a Szeretet Lángodban mert csak így volt értelme. Így lett az én szívem tiszta és szűz....Mert a szereteted szelíden megérkezett....