Úgy szeretni, olyan mélyen
ahogyan te teszed velem.
Ahogyan magadba ölelsz
és belémcseppented
minden szeretetmeleged.
Kinyitottál egészen.
Amikor nem vagy velem
a melegedbe takaródzom teljesen.
Jó amikor megérkezel,
mert elmúlik minden
értelmetlen félelmem, fáradtságom.
Tenyereid összeborított védelmében
tükörsima tavon csónakázom.
Szívdobbanásaim benned
vernek viszhangot.
Homlokom közepére
csókoltad a végtelent.
Veled a Mindenség a szerelmem.
Úgy bízom benned, olyan feltétel nélkül ahogyan még senkiben.
Ha elengednél összetörnél egészen
Hagyom, hogy bennem élj
még egy pár napig remélj
Hópehelyperemén vacogó szivem
mosta lobogó életté szived.
Hajadban ujjaim dermedtsége
felengedett. Belédsímulok örökre
mert leég ebben a tűzben
rólunk a sok év alatt összeszedett
ránksimuló fagyott fekete csipke
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése